Pénzügyi alapfogalmak

Pénzügyi alapismeretek

Mik azok a fogalmak, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzügyi tájékozottsághoz?

adósságráta      

Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. A Maastrichti Szerződés értelmében 60% lehet legfeljebb.

bruttó hazai termék

Angol elnevezéssel GDP (gross domestic products), adott ország területén adott évben megtermelt áruk és szolgáltatások értékének összege. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként az egy főre jutó GDP-t.

bruttó nemzeti jövedelem

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI gross national income) a GDP-ből származtatott mutató. Számítása során figyelembe veszik a külföldről kapott jövedelmeket és a levonják a kiáramlott jövedelmeket. A mutató régebbi elnevezése GNP (vagyis gross national product, bruttó nemzeti termék)

BUBOR

Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate) Budapesti, bankközi, referencia jellegű kamatláb (ehhez viszonyítják a bankok az egyes hiteleiket, például BUBOR+30 bázispont). Egy bázispont=1/100%.

BUX

A BUX index a Budapesti Értéktőzsdén (BÉT) kereskedhető legnagyobb kapitalizációjú részvények árfolyamát összefoglaló mutató. Az index a BÉT részvény szekciójában szereplő legnagyobb tőkeértékű és forgalmú részvények árának átlagos változását tükrözi, ezáltal a tőzsdei folyamatok legfontosabb mutatószáma.

cash flow

Egy vállalkozás működése közben bevételhez jut, és kiadásai is keletkeznek, vagyis egy vállalkozás működése folyamatos pénzáramlással jár. Ha bevétel keletkezik, több lesz a pénz, ha kiadás, akkor kevesebb. A cash-flow pedig nem más, mint ennek a pénzállománynak a változása, azaz megmutatja, adott pillanatban éppen mennyi pénze van a vállalkozásnak. Egy vállalkozásnál  nagyon fontos tudni, hogy mennyi a rendelkezésre álló pénz, mikorra várhatóak a bevételek, abból az összegből mennyit, milyen határidőre kell kifizetni (pl. munkabérek, adók, járulékok), és még maradjon is tartalékra szükség esetén.

deficit

A mennyiben a kiadások meghaladják a bevételeket, hiány mutatkozik, azaz deficitről beszélünk. A pénzügyi mérlegben a bevételeket meghaladó kiadási többletet jelenti, az államháztartás deficitjéről pedig akkor beszélünk, ha az állami költségvetés kiadásai meghaladják a bevételeket  – ez a költségvetési hiány.

defláció

Az infláció ellentéte, azaz amikor az árszínvonal csökken. Gazdasági hatásait tekintve – bár a fogyasztók számára előnyösnek tűnik – a vállaltok csökkenő árbevételét eredményezi, mely akár a termelés visszafogásához, leépítésekhez is vezethet.

deviza

A nemzetközi elszámolásokban a készpénzt helyettesítő fizetési eszközök gyűjtőneve. A deviza valamely külföldi valutában kitöltött fizetési okmány, a nemzetközi forgalomban szereplő fizetési ígéretet tartalmazó értékpapír, minden külföldi helyen, külföldi valutában kifizetendő fizetési utalvány, külföldön fizetendő követelés vagy tartozás. A köznapi szóhasználatban a deviza és a valuta szót azonos értelemben használják. Míg azonban a valuta kibocsátója valamely ország központi bankja, addig devizát bárki (kereskedelmi bank, gyártó cég stb.) kibocsáthat.

diverzifikáció

Ahhoz, hogy a befektetés kockázatát kezeljük, több vasat tarthatunk a tűzbe. Ez a diverzifikáció lényege, vagyis hogy nem egyetlen értékpapírba fektetjük a pénzünket, hanem 20-30 elemből álló portfólióba. Így az esetleges veszteségek csökkennek, viszont a várható hozam sem lesz magas.

Európai Központi Bank

Az euró-övezet hivatalos jegybankja, amely a monetáris politikáról dönt. Székhelye Frankfurt am Mainban van.

háztartás

Azoknak a személyeknek az összessége, akik függetlenül bármilyen rokoni viszonyoktól (kapcsolatoktól), egy jövedelmi, illetve egy fogyasztói közösséget alkotnak és az életviteli költségeiket folyamatosan részben vagy egészben közösen viselik. A háztartás fogalma tehát nem azonos a család fogalmával, mivel előbbi inkább gazdasági kötődés, utóbbi inkább jogi.

hitel

A hitel általánosan elterjedt finanszírozási eszköz, amely a folyósítóra (pl. kereskedelmi bank) nézve kockázattal jár. Jellemzően olyan összeg, amint valamilyen pénzintézet (bank) díjak, kamatok és  egyéb költségek felszámolása mellett ad, és amit a hitel felvevőjének (adós) részletekben – a futamidő végéig – vissza kell fizetnie. A hitelek futamidő szerint lehetnek rövidlejáratúak (pl. áruhitel),vagy hosszú futamidejűek (pl.lakáshitel). Hitel igényelhető előre meghatározott céllal (áruhitel, ingatlanvásárlás), vagy cél nélkül (szabad felhasználás) is. Léteznek speciális hitelfajták, melyek a társadalom egy meghatározott rétege számára érhetők el. Ilyen pl. a diákhitel, aminek a célja a felsőoktatással kapcsolatos kiadások finanszírozása.

A hitelek kamatozása lehet fix, ami azt jelenti, hogy a futamidő alatt rögzített egy hitel-, vagy lízingszerződés kamat. Lehet változó is, ebben az esetben a futamidő alatt a kamat mértéke megváltozhat valamilyen külső tényező hatására, vagy a bank döntése alapján. Ha egy (pl. lakásvásárlási, felújítási, vagy akár szabad felhasználású) hitelt jelzálog biztosít, akkor az az ingatlan (pl. lakás, ház, telek) amit a hitel biztosítékaként felajánl az adósé marad, de arra a bank jelzálogjogot jegyeztet be a hitelösszeg erejéig. Ha a hitel nem kerülne visszafizetésre, a bejegyzett összeget a bank az ingatlan eladásából fedezheti.”

infláció

Az infláció, vagy más néven a pénzromlás üteme azt fejezi ki, hogy milyen ütemben értéktelenedik el egy adott pénz(nem). Mérése egy erre kijelölt intézmény (KSH = Központi Statisztikai Hivatal) által különböző termékekből összeállított fogyasztói kosár segítségével történik. A fogyasztói kosár árváltozását a fogyasztói-árindex mutatja, ennek változása az infláció.

jegybank

Valamely ország központi bankja, amelynek fő funkciói közé tartozik a nemzeti fizetőeszköz értékállandóságának védelme, a törvényes fizetőeszköz kibocsátása, a deviza- és aranytartalékok kezelése, a fizetési és elszámolási rendszer kialakítása és szabályozása, a pénzügyi rendszer stabilitásának támogatása.

jegybanki alapkamat

Az a kamatláb, amellyel egy adott ország központi bankja, jegybankja az adott ország gazdaságát és az infláció alakulását igyekszik befolyásolni. Szokás referencia kamatlábnak is nevezni, amely a hitelkínálatot alapvetően meghatározza.

kamat

A kamat gyakorlatilag az az összeg, amit a kölcsönvett pénzért fizetünk. Ha a banktól kölcsönkérünk 1000 forintot 5 %-os kamattal egy évre, akkor a tizenkét hónap leteltével nem 1000 forintot, hanem 1050-et fogunk visszafizetni (plusz a kezelési költség). A bank itt nemcsak a kölcsönért kéri el a pénzt, hanem belekalkulálja a hitelbe az esetleges inflálódást. Ez különösen akkor fontos, ha több évre nagyobb összeget ad kölcsön.

kamatos kamat

Egyes hitelek esetében a tőkét a futamidő végén egyben kell csak fizetni a banknak, és ha közben olyan konstrukciót választottunk, hogy még a kamatokat sem fizetjük, akkor jön a kamatos kamat. Ez a következőt jelenti: felvettünk 1000 forintot 5 %-os kamattal. Egy év múlva már 1050 forintot kellene fizetnünk, azonban ha még egy évvel később törlesztenénk a teljes tőkét, akkor már az 1050 forintra fizetjük az 5 %-ot, vagyis 1102,5 forinttal jövünk a banknak. És így tovább, minél később törleszünk, annál többe fog kerülni a kölcsön. És ha 10 000 000 Ft-ot vettünk fel, ott az 5 % már félmillió forint, a következő ugrásnál meg már több mint egy milliót fizettünk a hitelünkért.

hitelképesség

A kamatok vagy a futamidő fogalmával érdemes tisztában lenni ahhoz, hogy a saját életvitelünknek megfelelő hitelt tudjunk felvenni. De honnan tudhatjuk, hogy hitelképesek vagyunk-e? A bankok alaposan megvizsgálják azt, aki hitelt szeretne felvenni náluk. Felmérik a jövedelmünket, a hitelfedezetet, és Ez a vizsgálat minden egyes banknál egyénileg történik, tehát ha az egyik banknál nem kaptunk hitelt, az nem jelenti automatikusan azt, hogy a másiknál se kapunk.

infláció

Az inflációt pénzromlásnak is hívják. Az a folyamat, amikor az árak (árszínvonal) emelkednek, a pénz vásárlóereje pedig romlik. A kiszámítható, egyenletes, lassú inflációnak még akkor sincs negatív hatása a gazdaságra, ha nagyobb a rátája. A vágtató infláció már nagyobb mint néhány százalék, ám a gazdaságra még nincs különösebb hatása. A hiperinfláció (akár többszáz százalékos emelkedés) viszont már súlyos gazdasági problémát jelenthet, komoly kormányzati intézkedésekkel lehet csak neki gátat szabni

kereslet

A kereslet egy olyan mennyiséget jelent, amelyet a vásárlók a termékből adott áron hajlandóak megvásárolni. Ez még nem jelenti azt, hogy a cikkből ugyanannyi példány fog elkelni, mint amekkora a kereslet. A legtöbb esetben kisebb mennyiség lel gazdára.

kamatláb

A kamat összege és a kölcsönzött pénzösszeg közötti százalékban kifejezett arány, amelyet a meghatározott időszakra – rendszerint egy évre – fizetendő kamat összegével fejeznek ki. A kamatláb tehát azt mutatja, hogy időszakonként a kölcsönösszeg hány százalékát kitevő kamat fizetendő.

kamatlábkockázat

A kamatláb változásából fakadó kockázat. A változó kamatlábú hitelek esetén merül fel.

kamatos kamat

Kamatos kamatszámítás alatt azt értjük, hogy a tőkénk után kapott kamatok is tőkésítésre kerülnek, vagyis nem csak a tőkénk, hanem – az egyes kamatperiódusok végétől – a tőke kamatokkal növelt értéke után kapjuk az újabb és újabb kamatokat.

kétszintű bankrendszer

Olyan bankrendszer, amelyben a lakosság és a vállalatok hitelezését kereskedelmi bankok végzik, nem maga a jegybank. A kétszintű bankrendszer leglényegesebb eleme, hogy bankjegyet, ami törvényes fizetési eszköz, csak a jegybank bocsáthat ki. Magánszemély nem kérhet hitelt a jegybanktól.

költségvetés

Az Országgyűlés vagy az önkormányzati közgyűlés által elfogadott, az éves bevételeket és a kiadásokat megállapító törvény, illetve önkormányzati rendelet. Ez tehát egy olyan pénzügyi terv, ami adott jövőbeli időszakra tartalmazza az adott hatáskörben ellátandó feladatok várható kiadásait és a finanszírozásukhoz szükséges tervezett bevételeket is. Költségvetése azonban egy családnak is lehet: a várható bevételeinkről és költségeinkről szóló áttekintést segít megtervezni pénzügyeinket.

kockázat

A pénzügyi kockázat a kiszámíthatatlanságot jelenti, vagyis azt, hogy egy folyamatnak többféle kifutása is lehet. Mivel a gazdasági működésekben a bizonytalanság is sokrétű, a kockázat fogalma is több jelenségből áll össze. (Valutaárfolyam kockázata, kamatláb kockázata, nemfizetés kockázata, hitelezési kockázat stb

likviditás

Egy bank (illetve bármely szervezet, társaság) fizetőképessége, vagyis az a képessége, hogy bármely pillanatban vissza tudja fizetni az ügyfelei pénzét, illetve fizetni tud ügyfelei szolgáltatásáért. Különösen bankok esetében hangsúlyos, fontos fogalom. A bármikori fizetőképességet nagyon körültekintő – likviditási terven alapuló -likviditásmenedzseléssel tudja elérni a bank.

Magyar Államkincstár

Önálló jogi személyiséggel rendelkező, országos hatáskörű, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv. A Kincstár felelős az állami költségvetés végrehajtása során a finanszírozásért, a pénzforgalomért és az elszámolásokért, továbbá meghatározott adatszolgáltatásokért, a készpénz-, deficit- és államadósság-menedzselésért, valamint az állam által vállalt garanciák, és az általa nyújtott hitelek részletes nyilvántartásáért és kezeléséért. Minthogy közpénzből kifizetéseket teljesíteni csak törvényi felhatalmazás alapján lehet, ezért a Kincstár gondoskodik arról, hogy a közpénzeket arra használják fel, amire a felhatalmazás szól.

makrogazdaság

Adott ország vállalkozásai, háztartásai, az állam és a külföldi szereplők közötti erőforrásáramlások összessége. A makrogazdaság legfőbb piacai az árupiac, a tőkepiac, a munkapiac és a pénzpiac. A makrogazdaság helyzetéről az ezekre a piacokra vonatkozó információk révén következtethetünk (pl. irányadó kamatlábak, infláció, adókulcsok alakulása, változása)

Monetáris Tanács

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfőbb döntéshozó szerve bizonyos törvényben meghatározott feladatok tekintetében, amelyek közül a legfontosabb a független jegybank kamatainak meghatározása az árstabilitás mint fő cél védelme érdekében. Legalább 7, legfeljebb 9 tagja van.

nemzetgazdaság

Egy ország földrajzi határain belül lévő vagy azon kívül, de tulajdonilag az országhoz tartozó gazdaság egésze: anyagi, emberi erőforrások, javak, szolgáltatások és kapcsolataik.

OBA

Az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) Magyarországon a betétbiztosítási rendszer intézménye, amelyhez a bankok, takarék- és hitelszövetkezetek, valamint lakástakarék-pénztárak kötelesek csatlakozni. Alapvető feladata a kártalanítás, így, ha a bank esetleg nem tudná visszafizetni a nála elhelyezett pénzeket, a kártalanítás betétesenként és egy hitelintézetre összevontan legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg lehet.

offshore

Azon vállatok tartoznak az offshore cégek kategóriájába, melyek a cégbejegyzés országában nem folytatnak tevékenységet. Sok ország, így köztük Magyarország is lehetőséget biztosít vállalatoknak, hogy kedvezményes adókban részesüljenek, ha ott nem végeznek tevékenységet. Az offshore műveleteket általában adóoptimalizálásra használják, de egyre nagyobb szerepet kap más pénzügyi tevékenységek során, az ingatlan szektorban, valamint a nemzetközi kereskedelemben és az e-kereskedelemben is. Az adóparadicsom helyszíneken bejegyzett offshore vállalatok esetében társasági adó egyáltalán nincs, a vállalatoknak csak egy nagyon alacsony fix összegű adót kell fizetniük évente.

pénzmosás        

A kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett pénz eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. Pénzügyi bűncselekmény (money laundering). A pénzmosás megelőzése és felderítése kapcsán számos szervezetnek vannak feladatai. A bankok, biztosítók és más pénzügyi szolgáltatók feladata, hogy azonosítsák ügyfeleiket és a gyanús pénzmozgásokat bejelentsék az illetékesek (pl. NAV) felé.

pénzügypolitika

A pénzügypolitika a pénzmozgásokat (a nemzeti valuta mellett az állam által birtokolt külföldi valuták) és pénzkapcsolatokat szabályozza, irányítja, módszereket és eljárásokat rendel a működéshez. Feladata a vásárlóerő-egyensúly fenntartása azáltal, hogy egyensúlyba hozza a piacon megtermelt és felhasznált javak kínálatát és keresletét.

piacgazdaság

Olyan gazdasági rendszer, amelyben a termelési tényezők többségében magántulajdonban vannak, és ahol a termelt javak és szolgáltatások elosztását a túlnyomórészt a szabad piac határozza meg.

prudens

Prudensen működő pénzintézetnek nevezzük azt a pénzintézetet, amelyik mind a külső jogszabályokat, mind pedig a belső szabályait betartva felelősségteljesen végzi tevékenységét.

reálgazdaság

Definíció szerint a gazdaság azon területei tartoznak ide, amelyek hosszú távon az árak alakulásától nem függenek (például termelés mennyisége). A pénzügyi szférától szokás megkülönböztetni, bár a köztük lévő kapcsolat jellege az elmúlt évszázadban jelentősen módosult: míg korábban a reálszféra határozta meg a pénzügyi szféra viszonyait, addig mára dominánsabb a pénzügyi szféra, amely korábban csak a termelési folyamatok finanszírozási igényeit elégítette ki.

recesszió

A recesszió alatt egy olyan időszakot értünk, amely alatt a gazdaság egyes fő mutatói csökkennek. Általában a GDP két egymást követő negyedévben történő csökkenését már recessziónak minősítik a szakemberek. Maga a fogalom önmagában viszont nem mutatja meg a visszaesés mértékét, így lehet recesszió egy néhány százalékos visszaesés, vagy egy több tíz százalékos csökkenés is. A recesszió “megjóslásához” nincsenek megbízható módszerek, azonban léteznek olyan jelek, amelyekből a bekövetkezésének kockázatára lehet következtetni.

valuta

A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetőeszköze, azaz hivatalos pénze. Szűkebb, a mindennapokban használatos értelmében valamely ország törvényes fizetőeszköze egy másik ország fizetési forgalmában, azaz a tényleges külföldi készpénz.

vásárlóalap

Az a pénzösszeg, amely egy adott időpontban vagy egy meghatározott időszak (pl. egy év) alatt a lakosság rendelkezésére áll áruk és szolgáltatások vásárlására. A lakosság vásárlóalapjának nagyságát a lakosság pénzjövedelmei, valamint nem vásárlási célú pénzkiadásainak (pl. adók, lakbér) és hitelfelvételeinek, illetve visszafizetéseinek a különbözete teszi k

vásárlóerő

Közgazdasági mérőszám, mellyel kifejezhető, hogy a lakosság az adott nagyságú vásárlóalapért az áruk és a szolgáltatások milyen tömegét képes megszerezni. A vásárlóerő a vásárlóalap reálértéke, azaz a vásárlóalap nagysága mellett az áruk és szolgáltatások árszínvonala határozza meg. Változása így egyenes arányban áll a vásárlóalap, és fordított arányban az árszínvonal változásának irányával.

volatilitás

Hektikus, váratlan, viszonylag nagy amplitúdójú változás, kilengést jelent, általában a tőzsdei árfolyamok változásának jellemzésére használják. A nagy volatilitású részvény vagy részvénypia piac föl-le ugrál, ellenkező esetben stabil piacról beszélünk.

valuta vagy deviza?

Ez a két fogalom gyakran keveredik a közbeszédben. A külföldi fizetőeszközöknek két neve van. Akkor nevezzük valutának akkor, amikor kézzel fogható (bankjegy, pénzérme) formában használjuk, devizának akkor, amikor a bankszámlánkon van, vagy amikor bankkártyával fizetünk.