Denár és garas, dukát és guldiner, krajcár és poltúra – hosszan sorolhatnánk azoknak a pénzeknek a neveit, amelyekkel elődeink ezer éven át fizettek, illetve részben napjainkba is fizetünk Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, honnan kapták ezek a pénzek az elnevezésüket? Miért hívják jelenlegi törvényes fizetőeszközünket éppen forintnak? A következő hetekben 12 részes, „Denártól a forintig” című sorozatot indítunk, amelyben a magyar pénzelnevezések etimológiáját járjuk körül.
A cikksorozat ötödik részében a guldiner pénzelnevezés eredetének járunk utána. Tudtátok, hogy magyar pénzen a verési évszám legelőször a II. Ulászló uralkodása idején 1499-ben Körmöcbányán készült guldinereken került feltüntetésre? Ezekkel a pénzekkel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megnyíló Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is.
5. Guldiner
A guldiner prototípusa Tirolban született meg, ahol a gazdag schwaz-i bányák hozamából Zsigmond főherceg 1484-ben fél, majd 1486-ban egész súlyú nagy ezüstpénz kibocsátását kezdte meg a hall-i pénzverdében. Ez a pénz egyenértékű volt a rajnai aranyforinttal (rheinische Gulden), ezért guldinernek vagy guldengroschennek (aranygaras) nevezték, súlya miatt időnként unciálisnak. A guldiner már ki tudta váltani értékben az aranypénzt, így hamarosan Tirolon kívül is számos követőre talált.
Forrás: https://www.penzmuzeum.hu/hirek/denartol-a-forintig-5