Nagyon sok tévhit kering a fiatal párok körében a családalapítással és pénzügyekkel kapcsolatban. A Pénzcentrum szakemberek segítségével mutatja az 5 leggyakoribb félreértést, hogy a szülők el tudják kerülni a klasszikus buktatókat.
Noha felmérések szerint 10-ből legalább 6 magyar család vélekedik úgy, hogy az iskola nem ad elégséges pénzügyi ismereteket, ennek ellenére a legtöbben otthon sem készítik fel gyermekeiket a pénz tudatos és felelős kezelésére. Pedig szakértők szerint fontos lenne, hogy a szülők saját kezükbe vegyék gyermekeik gazdasági okosítását, és fokozatosan, az alapoktól egészen a bonyolultabb gazdasági ismeretekig, maguk adják át a szükséges ismereteket az utódoknak.
A gyerekek már 3 éves kortól képesek elsajátítani olyan összefüggéseket, mint a türelemmel járó jutalom, összeadások és kivonások, nemet mondani a szükségtelen költésekre, sőt, 6 éves kortól a pénz működésével is képbe lehet hozni a lurkókat. Az általános iskola megkezdésével pedig már az olyan összetettebb dolgokról is tudunk érdemben társalogni, mint a munka, árak egymáshoz viszonyítása vagy éppen a megtakarítás és bankolás folyamatai.
Korábbi útmutatónkban már végigvettük, hány éves kortól, mire fogékony egy gyermek, és mit hogyan érdemes a pénzzel kapcsolatban átbeszélni vele. Most vizsgáljunk meg pár tévhitet, amik erősen beépültek a köztudatba és jobban járunk, ha elkerüljük ezeket a buktatókat.
Első mítosz: Ne beszéljünk a gyerek előtt pénzről!
A pénzről beszélni bárkivel – nemhogy a saját gyerekünkkel – feszült és kínos érzés tud lenni. Mi a helyzet, amikor néhány szempont túl összetett a gyermeknek, hogy megérthesse? “A szülők azért beszélnek négyszemközt a pénzügyekről, mert nem igazán tudják, hogyan is kéne beszélni róluk” – vallja Kristy L. Archuleta, a georgiai egyetem pénzügyi tervezést és mikroökonómiát tanító docense. Viszont a szakember kiemelte, hogy elrejteni a pénzügyeket a gyerekeink elől félrevezető lehet.
” A valóság az, hogy fontos a gyerek előtt is beszélni a pénzügyekről, hogyan tanulhatnának róluk másképpen?”
A kicsik még nem mindig értik, hogyan is működik kézzelfoghatóan a pénz életükben, és ha megbeszéljük velük pénzügyeinket anélkül, hogy idegességet vagy rossz érzést váltanánk ki belőlük, az megtaníthatja a gyereket a pénz gyakorlati értékére.
Második mítosz: Venni mindig jobb, mint bérelni
Sok szülő sikerének a saját ház a záloga: stabilitást nyújt, és egy biztos hely az utódoknak, ahol felnőhetnek. Azonban a saját ingatlan nem mindenkinek való, és többen megfeledkeznek róla, milyen költségei is vannak ennek – kezdve a lakáshitel törlesztőrészletével, a rezsin, és a karbantartási kiadásokon át, egészen a biztosításokig.
Manapság a hajtás, hogy saját otthont vásároljunk morálisan és érzelmileg is nyomasztó lehet a legtöbb ember számára, ami olyan pénzügyi helyzetbe kergetheti őket, ahova nem is igazán akartak kerülni. A családoknak érdemes végiggondolni, miért is akarnak vásárolni elsősorban. Azért, hogy egy biztos otthont adhassanak majd tovább a jövő generációnak? Vagy megfelelni egy elvárásnak? Ha a második, lehet kevésbé érdemes a saját lakásra koncentrálni.
Harmadik mítosz: Nincs szükséged végrendeletre, amíg a gyerekek fel nem nőnek
Senki sem szereti a legrosszabb lehetőségeket részletezni, de ha szülő vagy és nincs még végrendeleted, jó ötlet lehet a közeljövőben készíteni egyet, nem számít, épp hány éves is a gyerek. Ha így teszel, hozzásegíted gyermekedet egy pénzügyileg sikeresebb jövőhöz – vallja Angelle Richardson család terapeuta, a philadelphia-i Thomas Jefferson egyetem docense. Elsőször azt fontos eldönteni, kit is akarunk gyermekünk törvényes gyámjának a halálunk esetén, ezek után nekiállhatunk a végrendelet írásnak.
Negyedik mítosz: Ha egy ismerősnek bevált családi költségvetése van, nekünk is jó lesz az
A legrosszabb költségvetés az, ha nincs költségvetésünk. Azonban egy olyat választani, ami nem a mi vagy partnerünk igényeire lett kialakítva, pont ugyanolyan rosszul tud elsülni. Nem létezik tuti biztos költségvetési séma, ami minden családnak működne. Néhány ember a részletekre fókuszál, mások inkább a nagyképet tartják szem előtt. Bár általánosan elfogadott álláspont, hogy a közös bankszámla az optimális, ez sem minden pár esetében érvényesül, ezért tervezzétek meg mi az ideális számotokra!
Általánosságban elmondható, hogy a családnak érdemes először a fontosabb kötelező kiadásokat sorra venni, mint a bérleti díj, autóbiztosítás, rezsiszámlák, és hitelkiadások. Majd a rugalmasabb kiadásokat is külön felírni, úgymint bevásárlások, ruhavásárlás esetleg szórakozás. Ezek után kell számba venni a család összes jövedelmi forrását, és ezek fényében korlátokat szabni minden csoport esetében.
Ha valami nagyobb kiadásra gyűjtögetünk, például egy ház foglalója, érdemes külön erre a célra egy magas hozamú megtakarítási számlát nyitni, és havonta automatikusan átutalni a félretett összeget. Így spórolhatunk anélkül, hogy aktívan foglalkoznánk vele. De ne felejtsük el, mindenkinek saját magának kell megkeresni, mi válik be egyéni igényeinek.
Ha te és partnered máshogy látjátok a pénzügyeket, az feszültségeket generálhat
– emelte ki Richardson. Szerinte hasznos lehet beszélgetni nem csak a számokról, de az anyagiakhoz társított érzelmekről is, mint a biztonság, kényelemérzet.
Ötödik mítosz: Készen állni pénzügyileg a családalapításra fontosabb, mint érzelmileg készen állni
Senki nem tudja neked megtanítani milyen is igazán szülőnek lenni, amíg te meg nem tapasztalod – hangsúlyozta Dr. Archuleta. Beleértve azt is, hogy mennyi pénzre lesz szükségetek mindehhez. Sok pár halogatja a gyermekvállalást, amíg egy kívánt összeg össze nem gyűlik hozzá. Ez teljesen helyén való, viszont lehetetlen előre megtervezni az összes kiadásunk, vagy akár csak a gyermekáldást is.
Érdemes megtakarítani, ugyanakkor az élet hoz váratlan fordulatokat.
Felkészülni érzelmileg a gyerekvállalásra legalább annyira fontos – ha nem még fontosabb – mint egy bizonyos összeget megtakarítani egy bankszámlán. Máskülönben irreális elvárásokat támaszthatsz magad elé, mint szülő, vagy váratlanul érhetnek a stresszforrások és hullámvölgyek a szülőség korai szakaszában. Plusz, embert próbáló lehet az identitás váltás a gondviselővé válás során.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/otthon/5-penzugyi-mitosz-ezt-a-legtobb-magyar-szulo-rosszul-tanitja-meg-a-gyereknek.1089061.html?fbclid=IwAR0yVBUP03zMHOgel4EX2ZgfZQLBRIQdD_udNiNZ28IQfxAHXQVh0AR4Skg