Denártól a forintig – azaz a magyar pénzelnevezések eredete
Denár és garas, dukát és guldiner, krajcár és poltúra – hosszan sorolhatnánk azoknak a pénzeknek a neveit, amelyekkel elődeink ezer éven át fizettek, illetve részben napjainkba is fizetünk Magyarországon. Sokakban felmerül a kérdés, honnan kapták ezek a pénzek az elnevezésüket? Miért hívják jelenlegi törvényes fizetőeszközünket éppen forintnak? A következő hetekben 12 részes, „Denártól a forintig” című sorozatot indítunk, amelyben a magyar pénzelnevezések etimológiáját járjuk körül.
A cikksorozat tízedik részében a korona pénzelnevezés eredetének járunk utána. Tudtátok, hogy a korona elnevezés eredetileg valóban a királyi méltóságjelvényre utalt, és Magyarországon a korona pénzrendszer 1892 és 1926 között volt érvényben? Ezekkel a pénzekkel Te is találkozhatsz majd a Magyar Nemzeti Bank hamarosan megnyíló Pénzmúzeumában, ahol bemutatjuk a közép- és újkori magyar forgalmi pénzeszközöket is.
10. Korona
A korona pénzelnevezés a latin ’koszorú’, ’virágkoszorú’, ’virágfüzér’ jelentésű corona szóra vezethető vissza. Az uralkodói hatalmat jelképező méltóságjelvény, azaz a korona már a középkortól kezdve részét képezte az európai pénzek éremképének, de az első olyan pénzt, amely erről kapta a nevét, Angliában verték VIII. Henrik uralkodása idején, 1526-ban. A crown elnevezésű, kezdetben aranyból, majd később jellemzően ezüstből vert érmék nevét a 19–20. század folyamán több európai pénzkibocsátó hatóság átvette. A Skandináv Monetáris Unió létrejöttétől kezdve használják különböző változatait Svédországban (krona), Norvégiában és Dániában (krone), majd Izlandon és a Feröer-szigeteken (króna) is. Észtországban az euró bevezetése előtt szintén kroon volt a nemzeti valuta neve. Csehszlovákia fizetőeszközének elnevezése 1918 és 1939, illetve 1945 és 1993 között szintén korona (koruna) volt, amelyet az ország felbomlása után mindkét utódállam megtartott. Míg Szlovákiában a koronát 2009-ben felváltotta az euró, Csehországban jelenleg is korona van használatban.
Az Osztrák-Magyar Monarchia részekén a Magyar Királyságban 1892-ben került bevezetésre az aranyalapú korona pénzrendszert (németül Krone), amelynek a váltópénze a fillér (németül Heller) lett, bár a korábbi ezüstforintok 1900-ig forgalomban maradtak, ezért a kortársak sánta valutának hívták. A korona fennállása idején aranyból 100, 20 és 10 koronát, ezüstből 5, 2 és 1 koronát vertek Körmöcbányán, az ország egyedüli pénzverdéjében. A fémpénzekkel ellentétben a bankjegyek Bécsben készültek, egyik oldalukon magyar, másik oldalukon német nyelvű szöveggel, de ezen az oldalon a Monarchiában beszélt nyolc kisebbségi nyelven is feltüntették a címletet. A Monarchia felbomlása után Magyarország továbbra is megtartotta a korona pénzelnevezést, amelyet 1927-ben váltott fel a pengő pénzrendszer.
Forrás: https://www.penzmuzeum.hu/hirek/denartol-a-forintig-10